wicked games
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (34 fő) Szomb. Okt. 29, 2016 6:34 pm-kor volt itt.
Latest topics
» Fabletown
by Vendég Hétf. Május 01, 2017 1:31 pm

» Marvel-Universe Frpg
by Vendég Szomb. Ápr. 15, 2017 12:16 pm

» Superhero Academy
by Alice Murray Pént. Ápr. 14, 2017 10:46 am

» Partner kereső
by Ashleigh Murray Csüt. Ápr. 13, 2017 8:52 pm

» Avatar foglaló
by Ashleigh Murray Csüt. Ápr. 13, 2017 4:43 pm

» Ashleigh Murray
by Heather Keeser Csüt. Ápr. 13, 2017 3:40 pm

» Asgard
by Vendég Hétf. Ápr. 03, 2017 11:12 am

» Nightmares frpg
by Vendég Hétf. Márc. 27, 2017 6:18 pm

» Liam Sawyer
by Liam Sawyer Vas. Márc. 26, 2017 6:46 pm

» Mavis Riona Hazeldine
by Mavis R. Hazeldine Pént. Márc. 24, 2017 8:09 pm

» Connor;
by Shaw Fairley Pént. Márc. 24, 2017 7:10 pm

» Mrs. Wilder
by Mason Wilder Pént. Márc. 24, 2017 6:59 pm

» Mason.
by Jewel Marano Pént. Márc. 24, 2017 6:44 pm

» Szexi tanárbácsi
by Heather Keeser Pént. Márc. 24, 2017 11:50 am

» Tristan Thorne
by Tristan Thorne Kedd Márc. 21, 2017 8:52 pm

© Credit
Szeretnénk megköszönni mindenkinek a szorgos és kemény munkáját az oldal átalakításával. Dzsininek a csodás diziért, Saya-nak pedig a fenomenális fejlécért. A képek a Google keresőjében mind megtalálhatóak. A leírások, és újítások Jewel és Emmet szellemi tulajdona. Amiben még előfordulhat Dwight ötletei is, melyeket tovább vitt a saját oldalára; Ancients' Haven-re.

Share|



Demigod x Hunter



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Vendég
it's my own design


Vendég



Tárgy: Demigod x Hunter Csüt. Feb. 16, 2017 8:23 pm


Belepillantok a visszapillantó tükörbe, majd újból végig simítok tökéletes precitízással elkészített frizurámon, a mozdulat talán enyhén félreérthető lehetett volna, ha valaki látja rajtam kívül. Seattle-ből már reggel elindultam, hogy délre Rickhez érjek, csak, hogy útközben az egyik betegemtől kaptam egy hívást, hogy nem tudnék-e egy fél órára beugrani hozzá, ugyan is az idegösszeroppanás szélén áll. Nehezen, de végül is ráálltam, hiszen nem ez a munkám? Akkor miért ne lehetnék egyszer talán kedves is? Gondoltam ezt addig a pillanatig, míg oda nem értem Miss Sorenohoz. A hölgy már javában lassan a középkort tapossa, de meg kell hagyni, még férfi szemmel is, jól tartja magát. Mi az, hogy jól, sokkal jobban, mint néhány fiatalabb társa. Tudja,hogy mit mivel is vegyen fel, ami igazán jól áll neki, ott és azt hangsúlyozz ki amit éppen akar. Bár most a legelső szempont, hogy orvosként látogatom a hölgyet és nem pedig civil emberként, vagy tizenéves bakfisként aki nyál csorgatva bámulja élete első nőjét. Nem, én már azon réges régen túl vagyok, már nem tudd meghatni egy szépség, egy kósza tincs, vagy éppenséggel egy vörösen csillogó ajak, nem ahhoz, sokkal több kell. Bár ha igazán őszinte szeretnék lenni magammal, akkor most egyetlen egy szerelmem van.... a munkám... nem, nem az orvos, a civil,  a vadászat, bár én nem kifejezetten vadásznak hívnám magam, sokkal többnek. Annyira többnek, bár ezt a nézőpontot rajtam kívül senki sem osztja, mi több oly annyira nem osztják, hogy ha a vezetőség megszelellné... azonnal ki rúgnának engem. Én pedig.... nem nevezném gyilkolásnak azt amit teszek.... cöhh nem, a gyilkosság más, hidegvérrel történik, anélkül, hogy gondolnánk a következményekre. Ehelyett amit én művelek, az művészet.... a halál művészete. Tudom, kedves olvasó, hogy most mire tetszik gondolni, de ne tessék aggódni, mielőtt azt kérdezné magától, hogy egy elmeháborodott mégis hogyan kezelheti az őrültség jeleivel küzdő lelkeket, ki kell, hogy ábrándítsam. Én az eszemnél vagyok, csupán ez kikapcsolódás, hobby, munka és élvezet, és hogy miért? Mert az emberi testnél nincs is remek ahhoz, hogy jól tudjam gyakorolni legfélelmetesebb és sötétebb vágyaimat.
Leülök a kényelmes bőrkanapén, leteszem magam elé, a pár perccel ezelőtt kapott teát.
-Asszonyom, kérem szépen először is nyugodjon le, aztán szépen lassan mesélje el nekem, hogy mi történt.- még egy barátságos mosolyt is megeresztek, de az igazság az, hogy menni akarok a barátomhoz, akit rég nem láttam.
-Mr. Harrison, el sem hiszem, hogy ezt mondom... de bele szerettem valakibe.... az ördögbe magába.... egy démonba...- látom az arcán a kétségbeesés apró ráncát, látom, hogy még ő maga sem akarja ezt el hinni.
-Nos... öhm,- próbálok szavakat találni, ezzel igazán meglepett, nem tudom mit kéne tennem, vagy mondanom.
-Mr. Harrison kérem segítsen, nem akarom így végezni, főleg ami kint uralkodik, biztos vagyok benne, hogy a lelkem kell neki.- halványan elmosolyodom, hiszen ő kérte.... nem?
Körbe pillantok a nappaliban, és találok a kandalló előtt piszkafát, felveszem, majd elindulok a fotel felé ahol helyett foglal.
-Asszonyom, erről Ön aztán igazán nem tehet.... bár jobb csírájában elfojtani  a bajt, nem...?-negédes mosolyt varázsolok ajkaimra, ahogy határozott mozdulattal szíven szúrom.
Megrázom a fejem, kiszállok a kocsiból, majd elindulok a rendelőm felé, már nem is emlékszem Miss Sorenora. Ő kérte, hogy segítsek... én megtettem. Ahogy benyitok az ajtón egy csokoládé barna hajú hölgyemény is ott ücsörög. halk sóhaj hagyja el az ajkaimat, ma már nem akartam dolgozni, csak haza menni és felbontani régi barátomat, Johnny-t. Oda intem magamhoz Millena-t.
-Nem gondoltam, hogy még lesz munkám,- szólalok meg olyan hangon, amiből sejtheti semmi kedvem ehhez, de ő csak mentegetőzni tudd. Ahhj, nem is tudom minek vettem fel, ha soha nem tud semmit sem elintézni, jobb lesz egy jobb titkárnő után nézni.
-Áhh, kisasszony, mit keres itt?- lépek közelebb hozzá végül,- ha már itt van, fáradjon beljebb.- invitálom őt, és elindulok a rendelő belseje felé, ledobom magamról a zakómat, hellyel kínálom őt udvarias férfi létemre.

Scarlet & Bash

Harrison rendelő
Vissza az elejére Go down

it's my own design

avatar
Demigod
⌲ Foglalkozás :
✕ Óvónő, szárnyát bontogató gyermekkönyv író
⌲ Tartózkodási hely :
✕ Now? NY
⌲ Humor :
✕ Sweet, but spicy



Tárgy: Re: Demigod x Hunter Vas. Feb. 26, 2017 9:45 pm

Sebastien & Scarlett

Talán már negyedszerre az elmúlt öt percben, de ismét a kezemben szorongatott, aprócska, egészen egyszerű, fehér színű névjegykártyára pillantottam. Egy cím, név és telefonszám. Ezeken kívül más nem volt feltüntetve az enyhén kemény papíron, így hát nem is volt mit rajta annyit nézegetni, én mégis újra és újra megtettem, mintha csak ellenőrizni szeretném, hogy biztos jó helyre jöttem-e? Tévedés nem volt, minden egyezett; az utca és a név a csillogó ezüstös táblán, amely büszkén hirdette doktor Harrison nevét. A környék nem volt félelmetes, sőt, kiváltképp barátságosnak tűnt, olyannak, ahol szívesen sétáltam volna végig, még éjszaka is - bár ez akár betudható volt annak is, hogy néha egészen felelőtlen tudtam lenni. Úgy az évnek a több, mint két harmad részében. E tekintetben nem egy jól nevelt, előkelő hercegnőre hajaztam, sokkal inkább apámra, akit nem is ismertem. Azonban ez nem ijesztett meg, ahogy az sem, hogy az elmúlt évek alatt minden, amelyet édesanyám palotájában tanultam az illemről és a jólneveltségről, lassan kiveszett belőlem.  Kis részemben még mindig megtalálható volt az angol elegancia, azonban mára inkább egy, az életét a végletekig kiélvező, kissé cserfes fiatal nő lettem, aki bátran néz szembe különböző dolgokkal - és ezt a tulajdonságomat úgy köszöntöttem, mint egy régi ismerőst. Hiszen természetesnek tűnt. Az volt. Épp ezért nem értettem, hogy miért is habozom most, s miért nem szállok csak ki egészen egyszerűen az autóból és megyek be bejelentkezni a kedves pszichológus úrnál? Minden okom meg lett volna rá; hiszen fogalmam sem volt arról, hogy az esetemben egy szakemberen kívül ki máshoz is fordulhatnék. Bárkit kérdeztem meg arról, hogy vajon mi módszerekkel tartsam magamtól távol Marcust - a Halált -, mindenki azt kérdezte vissza, hogy miért vagyok ilyen furcsa, s miért szeretnék elijeszteni egy olyan szemrevaló férfiembert, mint az említett? Vagy egészen egyszerűen semmi használható választ nem adtak. Nem értették, s én pedig nem sorolhattam fel nekik mindazon dolgokat, melyek arra késztettek, hogy elűzzem. Mert ugyancsak, megmentett attól az istentől, aki ártani akart nekem, azonban egyfelől démon volt, akit ki tudja, valójában milyen szándék vezérel felém, másrészről pedig én még mindig özvegy voltam. S egy ilyen közeli kapcsolat egy férfival az én szememben árulás volt a férjemmel kapcsolatban - még ha ez másoknak nem is lett volna az. Jó pár sikertelen próbálkozásnak és kérdezősködésnek kellett megtörténnie ahhoz, hogy valaki egy aprócska, használható dolgot tudjon mondani az ügyemben; jelen esetben adni. Sebastien Harrison névjegykártyáját.

Felsóhajtottam; tényleg nem tudtam, hogy mi tart vissza attól, hogy bemenjek és elmeséljem a doktornak a problémámat, de azzal tökéletesen tisztában voltam, hogy nem húzhatom-halaszthatom tovább a dolgokat. Meg kellett tennem ezt a lépést; találnom kellett olyan pszichológia módokat, amelyekkel talán nem teljesen könnyedén, de elijeszthetek valakit magamtól. S jobb volt ezt előbb megtenni, mint később, hiszen nem tudhattam, hogy a démon mit szeretne tenni velem, mik a céljai? A kezem enyhén megremegett, amikor becsaptam az autó ajtaját, s akkor is, mikor tétován, de kinyitottam a rendelőét. Igen, talán élvezem s kellemesnek találom a Marcussal töltött időt. Talán szimpatikusnak is találom Őt. De lehetetlen, hogy egy hercegnő - egy felisten -, s egy démon között barátságot kapcsolat alakuljon ki. Ezt az egészet már az elején abba kell hagyni, amíg nem késő - a számomra. Halk, talán kissé megszeppent hangon jelentkezem be a recepciónál üldögélő, elegánsan öltözött hölgynél. Legnagyobb meglepettségemre azonnal a doktor úr irodájához navigált, s nekem rá kellett jönnöm, hogy ebben az időpontban én vagyok itt az egyetlen páciens. Már ha nevezhettem magam annak, hiszen nem volt semmi gondom, bajom. Egyszerűen csak... válaszokat és tanácsokat szerettem volna kapni. Így hát a táskámat óvatosan a combjaimra helyezve ültem le a kényelmesen kibélelt fotelekre a rendelői szoba előtt, s míg nem jött doktor Harrison, addig a nem is annyira apró szoba különböző díszitéseit vettem szemügyre a nyitott ajtón keresztül. Idézetek nagy orvosoktól, furcsa, absztrakt formákat ábrázoló képek, egy-egy pici, alig észrevehető szobor a polcokon és egy nagyobb az íróasztalon. Mint egy normális orvosi szoba - vagy akár egy főnöki, hiszen az óvodánkban is ilyen volt a fődadus asszonynak.

- Oh! Üdvözlöm, doktor úr! - kissé talán túl gyorsan álltam fel, ahogy a hangja elért hozzám. Nem ismertem, de nem kellett Einsteinnek lenni ahhoz, hogy rájöjjek, kihez is van szerencsém. Izmos vállai enyhén feszültek jól szabott ruhája alatt, magassága pedig tökéletes volt; nagyjából akkora lehetett, mint Marcus. Haja és arcszőrzete világosabb, ám ezek tökéletesen illetek szemszínéhez. Még így, özvegy asszonyként is megállapíthattam, hogy az összkép egyszerűen csodálatos, s doktor Harrison biztos könnyűszerrel csavarja el a női fejeket.  S mielőtt folytattam volna a mondandómat, követtem őt, s immáron már belülről térképezhettem fel az irodáját. - Először is, köszönöm, hogy fogad - halványan biccentettem, miközben helyett foglaltam vele szemben. A fotel, amelyben elhelyezkedtem, fényévekkel kényelmesebb volt, mint a kinti. Szinte már luxus minőségű. Akaratlanul is még jobban belemélyedtem.
- És elnézését kérném, amiért előre bejelentés nélkül látogattam el most önhöz, de segítségre lenne szükségem, és magát ajánlották, hogy talán tud valami megoldást a gondomra - egy kis hatásszünetet tartottam, figyelve, hogy mondandóm felkeltette-e a figyelmét. - Az az igazság, hogy szeretnék valakit teljesen eltaszítani magamtól. Egy férfit, aki egy bizonyos eset óta szinte teljesen a megszállottam és a társaságomat keresi - próbáltam minél érthetőbben kifejezni magamat, hiszen csak nem vallhattam be neki a teljes igazságot. Reméltem azért, hogy még így is tud segíteni. - Egyébként elnézést, elfelejtettem bemutatkozni. Scarlett vagyok. Scarlett Fyre.  


sálálá  • 881 szó •

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Demigod x Hunter

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Wicked World :: Off topic :: Lezárt játékok-