Meg sem tudnám tippelni, hányadik éjszaka tengődök ugyanebben a lepukkadt, belvárosi klubban, amelynek kizárólagos előnye a lehetőség, hogy önjelölt művészek taccs részeg állapotukban kornyikálhassanak egy roskadozó színpadon.
Na meg a tequila, a tequilájuk minden pénzt megér…Az utóbbi időben minden estém ugyanúgy kezdődik s végződik, avagy eljövök ide, leiszom magamat a sárga földig, közben angyali hangommal szórakoztatom a véleményemen kevésbé osztozó, lelkes tömeget, majd miután összeszedtem egy csinos macát, vagy nála, vagy a bár melletti motelban töltöm el a maradék órákat hajnalig. Aztán jön a másnap, és kezdődik minden elölről.
A mai éjjelt sem terveztem másképp, pedig lassacskán be kellene húznom a kéziféket. A Pokolban tett legutóbbi látogatásomon felbuzdulva ismét a nyakamba vettem a várost, hogy huszadrangú démonkákkal fogócskázhassak, remélve, odalent szépen elfelejtik apró-cseprő ballépéseimet, de a bánat gondolta volna, hogy évszázadok óta most először jut eszébe egy angyalnak a seggembe ragadni. Valljuk be, igazából a fejvadászosdi sem tesz a kedvemre, meg úgy semmi. Ha nem ismerném magamat jobban, és nem tudnám biztosra, leszálltak a golyóim, azt hinném, hogy a változó korba léptem. Minden rohadtul bosszant, és a problémáimat ezúttal gőzöm sincs, miképpen oldjam meg. Marad tehát a jó öreg ivászat és szórakozás.
-
I’m too sexy for my love - kezdek bele a szokásos kornyikába, egyik kezemben a mikrofonnal, másikban egy öblös korsónyi sörrel, amely pusztán alapozásként szolgál a komolyabb ivászathoz. Egyelőre becsípve sem érzem magamat, ez lehet az oka annak, hogy kivételesen tökéletesen átlátom a bárban ténfergőket, és bizonyára arról is józanságom tehet, rögvest kiszúrok egy igazán csinos szöszit. Mármint komolyan, rég nem láttam ilyen mesterien megszerkesztett létformát, talán nem is halandóval van dolgom.
Csak ne angyal legyen…Amennyiben felveszi velem a szemkontaktust, nem átallok egy bájos mosolyt küldeni felé, na meg egy pajkos kacsintást, nehogy félreértse az indítékaimat. Ezt a számot már eldalolászom, megszakítva egy-egy kortynyi sörrel, s mikor végre a dal végére érünk, nem csupán a közönségemet éri megkönnyebbülés, én is boldogan konstatálom, a szépségnek nem veszett nyoma idő közben.
A mikrofont léhán elejtem, a sörből pedig újabb adagnyit tudok le a torkomon, mialatt lesétálva a színpadról, megközelítem a szöszi asztalát. Természetes magabiztossággal huppanok le elé, miután végre átverekedtem magamat a kisebb tömegen.
-
Helló szépségem, a nevem Dave. Nem láttalak még itt - húzom ajkaimat féloldalas mosolyra, arra az őrülten szexi verzióra, amelynek általában a béna szöveg mellett sem szoktak tudni ellenállni a nők. Főleg egy ilyen nyomorult bárban, ahol a vendégség háromnegyede egy kiadós éjszakai, erotikával fűtött testedzésre keres magának partnert. Remélem ezúttal sem lőttem mellé, ugyanis be kell valljam, roppant mód vonz valami a nőszemélyben. Persze csinos, az arca szép, a haja meg épp olyan, amibe szívesen belemarkol az emb- démon, de sok ilyen nővel volt már dolgom, nála mégis van valami különbség. Meglehet, csak én kerítek nagy feneket az egésznek, és tényleg menthetetlenül ki vagyok már éhezve egy tíz per tízes lepedő-partnerre.