wicked games
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (34 fő) Szomb. Okt. 29, 2016 6:34 pm-kor volt itt.
Latest topics
» Fabletown
by Vendég Hétf. Május 01, 2017 1:31 pm

» Marvel-Universe Frpg
by Vendég Szomb. Ápr. 15, 2017 12:16 pm

» Superhero Academy
by Alice Murray Pént. Ápr. 14, 2017 10:46 am

» Partner kereső
by Ashleigh Murray Csüt. Ápr. 13, 2017 8:52 pm

» Avatar foglaló
by Ashleigh Murray Csüt. Ápr. 13, 2017 4:43 pm

» Ashleigh Murray
by Heather Keeser Csüt. Ápr. 13, 2017 3:40 pm

» Asgard
by Vendég Hétf. Ápr. 03, 2017 11:12 am

» Nightmares frpg
by Vendég Hétf. Márc. 27, 2017 6:18 pm

» Liam Sawyer
by Liam Sawyer Vas. Márc. 26, 2017 6:46 pm

» Mavis Riona Hazeldine
by Mavis R. Hazeldine Pént. Márc. 24, 2017 8:09 pm

» Connor;
by Shaw Fairley Pént. Márc. 24, 2017 7:10 pm

» Mrs. Wilder
by Mason Wilder Pént. Márc. 24, 2017 6:59 pm

» Mason.
by Jewel Marano Pént. Márc. 24, 2017 6:44 pm

» Szexi tanárbácsi
by Heather Keeser Pént. Márc. 24, 2017 11:50 am

» Tristan Thorne
by Tristan Thorne Kedd Márc. 21, 2017 8:52 pm

© Credit
Szeretnénk megköszönni mindenkinek a szorgos és kemény munkáját az oldal átalakításával. Dzsininek a csodás diziért, Saya-nak pedig a fenomenális fejlécért. A képek a Google keresőjében mind megtalálhatóak. A leírások, és újítások Jewel és Emmet szellemi tulajdona. Amiben még előfordulhat Dwight ötletei is, melyeket tovább vitt a saját oldalára; Ancients' Haven-re.

Share|



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Vendég
it's my own design


Vendég



Tárgy: Lyanna Farris Kedd Dec. 27, 2016 4:59 pm

Reidar Larsson
én magam vagyok a Valhalla

Reidar Larsson
10000 felett
God
Aphrodité Istennő leánya vagyok, egyik a sok közül. Az én képességem nem feltétlenül figyelemre, vagy csodálatra méltó. Én csupán irányítani tudom az embereket. A férfiakat és a leszbikusokat is, a kisugárzásommal. Egyszerűen befolyásolom őket, és azt tesznek, amit csak akarok.
Travis Fimmel
Házas
Heteroszexuális

Evan;



Azt mondják – legalább is az, aki ismer – hogy mániásan férfifaló vagyok. Pedig ez nem igaz. Szeretem a szerelmet, a szexet, az érintést, azt, ami egy férfivel együtt jár, de magát a hímnemet sosem szerettem. Mindig el akartak nyomni minket, nőket, csak mert féltek tőlünk, s félnek a mai napig is. Annyi mindent kaptunk, amit ők nem. A szülés lehetőségét, a menstruációt – persze a helyükben én sem bíznék olyasvalakiben, aki négy napig vérzik, és nem hal meg. Egyszóval, azért félnek tőlünk, mert erősebbek vagyunk. Aphrodité lányaként jól ismerem az ellenkező nemet. Sőt, fiatal koromban azt hittem, annyira jól ismerem, hogy sosem fogok belebolondulni egy közülük valóba sem. Tévedtem – kétszer is, de az egy másik történet.
Evan Kibaszott Weston volt az első, aki miatt fuccsra ment az egész életem, és az eszmény, amit követtem. Persze akkor még nem tudtam, hogy hozzám hasonlóan ő is egy Isten félvér gyermeke. Hádészé. Ő igazából a bulis nagybácsim, azt hiszem.
„A padon ücsörgök az utcán. Figyelem az előttem játszadozó gyermekeket, arcomon bánatos félmosoly ül. Az apám kórházban van. Agyvérzés. Megállás nélkül pörög ez a szó a csinos kis fejecskémben. Nem tudom elfelejteni az arcát, azt a kecses mégis olyan hátborzongató mozdulatot, ahogyan elesett a konyhában, miközben a tejet öntötte a reggeli müzlimhez. Pillantásom a gyerekekről egy fiúra vándorol, aki hátat a szemközti házfalnak veti. Találkozik a tekintetünk, s egyből elveszek mogyoróbarna szemeiben. Beharapom az ajkamat, ahogy végigmérem. Rossz szokás, de aki tetszik, azt magamnak akarom, mindenestül. Csak a testét. A lelkük nem érdekel, majd elszámol vele Hádész…
A szoba forró, ahogy a két test összesimul, majd elválik. A mellkasom hullámzik, és érzem a rajta legördülő izzadtságot. Evan szemébe nézek, és tudom, hogy vele akarom leélni az életemet. Szeretem őt. Mindennel együtt, ami ő. Az anyajegyeit, a szőrszálakat a karján, és a hülye kérdéseit is. Őt.
- Szeretlek – suttogom, és érzem, ahogy egyszersmind elgyengülök. Ahogy a lelkem szinte kilép a testemből, és bemászik az övébe. Elmosolyodik, s lassabb tempóra vált. Nem szól, de számomra ez is egy válasz.
Reszketve ülök le az ágyamra. Két karommal átkarolom a térdemet, és nagyokat sóhajtok. Olyat láttam, ami megrendített. Ami lassan felőröl. Egy halott ember, életre kelt. Azt hittem ez csupán a mesékben létezik. Nem tudtam ott maradni, nem maradhattam, egyszerűen nem voltam rá képes. Nem lehetek vele, ő egy szörnyeteg. Hallom, ahogyan nyílik a szobám ajtaja, riadt tekintetem találkozik apáméval, aki sokkal inkább tűnik bűnbánóan bánatosnak, mint ijedtnek.
- Tudod jól, mi vagy Lyl.
- De… de… én nem támasztok fel halottakat – fakadok ki. Tudom, hogy mire gondol. Tudom, hogy arra céloz, nem én vagyok az egyetlen Isteni gyermek, de nekem ez túl sok…”


Calanthe
Jó. Tudom, mit gondoltok. Ugyan azt, amit én. Mekkora egy hisztis picsa voltam már - de fiatal voltam, és nagyon kellett a pénz nem tudtam hova tenni az ilyen dolgokat. Aztán pár évre rá elkezdtem a gimit. Újra. Ott ismerkedtem meg a féltestvéremmel, akinek az óta sem tudom kimondani a nevét, ezért csupán Calinak nevezem.
„Az osztályterem rideg magányában ültem. Körülöttem üres padok hevertek, firka nélküli tábla. Olyan régen jártam már iskolába, hogy el is felejtettem mit illik itt, és mit nem. Riadt vagyok, akár egy őzike, pedig nem szokásom a félelem vagy az izgulás. Azon az estén féltem utoljára, mikor láttam, ahogy Evan a képességét használja. Mára már rájöttem, hogy hiba volt ezért elhagynom őt, de azt is felfogtam, hogy már lecsúsztam róla. Nem állíthatok be hozzá, hogy közöljem; ne haragudj bazdmeg, de még mindig szeretlek. Egy vörös hajtincs csillan meg a fényben, hosszú, nem olyan, mint az enyém, ami most egészen rövidre van nyíratva. Ismerek egy remek fodrászt, legalább kétszázötven éve ő vágja a hajamat. Apolló egyik lánya.
- Szia – köszön, én pedig egy hamis mosolyt varázsolok az arcomra, rég nem hiszek már az emberi, vagy legalábbis félemberi kapcsolatokban.
- Szia – mondom, s hirtelenjében arcon csap a felismerés – feltehetnék egy hülye kérdést?
- Persze…
- Ha azt mondom, Aphrodité… te azt mondod…?
- Anya.”



Alvin



Rég nem találkoztam már a húgommal. Igaz az elmúlt tíz évemet nem éppen szabadlábon töltöttem. Nem, nem börtönben voltam, annyira én sem viszem túlzásba. A londoni elmegyógyintézetben töltettem egy egész kerek évtizedet, de legalább megismertem életem igazi szerelmét; Alvint.
„A folyosó rideg, egy lélek sem jár itt. Rávettem az őrt, hogy engedjen el egy könnyed kis sétára. Nem mondhatják, hogy egy nimfomániás nem sétálgathat kénye kedvére. Egy szál köntös van rajtam, csak az takarja hónapok óta érintetlen testemet. Egy cella előtt sétálok el, ujjaim végighúzom a rácson.
- Mit akarsz? – hallom a számomra ismeretlen, sosem halott hangot. Megállok, és szembe fordulok a „támadómmal”. Egy kékeszöld szempár néz vissza rám, mellé vörös haj társul. A hátát a falnak vetve, lábait szétdobva ül a cella padlóján, kezében egy pisztolyt szorongat.
- Hát azt meg honnan szerezted? – kérdezem kíváncsian, és észrevétlenül meglazítom a köntösömet. Érzem, ahogy a pillantása nyomán végigszalad a hátamon a hideg, és megdermed a mellem.
- Töltetlen – mondja – puff – a fejének támasztja a csövet és meghúzza a ravaszt. Behunyom a szemem, de nem történik semmi. Sem hang, sem fájdalmas halálsikoly, csak nevet. Hangosan. Valahogy tetszik a szemében bujkáló őrültség. Feláll, s leejti a pisztolyt. Lassan sétál oda a rácshoz, s ujjai végigsimítanak az enyéimen. Nem félek tőle, pedig ő biztos azt várta, hogy majd űzött vadként ugrok a falhoz.
- Te nem félsz – suttogja, s minden szava nyomán egyre nedvesebb leszek – ez tetszik – hangja egyre halkabb. Kezét vállig kidugja a rácson, s ujjai végigszántják a testemet.

Joker || 19||4 év || nincsenek


A hozzászólást Reidar Larsson összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Jan. 09, 2017 8:40 am-kor.
Vissza az elejére Go down

Vendég
it's my own design


Vendég



Tárgy: Re: Lyanna Farris Hétf. Jan. 02, 2017 11:15 pm

Sajnáljuk, elutasítva!
do not enter this game if you're under 18

Sajnálom, de a lapodat admini, valamint a keresőiddel való megbeszélés után, úgy értékeltük, hogy nem tudjuk elfogadni. Tartalmas lapot olvashattunk tőled, szépen pontokba szedted az életed, de valamiért úgy éreztük, a másik jelölt kezébe adjuk  a karaktert.
Te pedig kérlek ne csüggedj, szeretettel várunk vissza egy másik karakter bőrében!:33  
Vissza az elejére Go down

Lyanna Farris

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Wicked World :: Off topic :: Törölt karakterek-