HomeHome    CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Be careful making wishes in the dark
● We will be history and you will remember us for centuries ●
Belépés
Chicagoba!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multikapcsoló
új arcokkal...





Szavak
tôled, tôlem.
Nem a neved számít,
csak az, hogy itt vagy...
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (34 fő) Szomb. Okt. 29, 2016 6:34 pm-kor volt itt.
Válaszd meg a nézôpontodat,
és megváltozik a valóság.
*****
írta: Admin
Szomb. Nov. 10, 2018 5:25 pm

Fabletown
írta: Vendég
Hétf. Május 01, 2017 1:31 pm

Marvel-Universe Frpg
írta: Vendég
Szomb. Ápr. 15, 2017 12:16 pm

Superhero Academy
írta: Alice Murray
Pént. Ápr. 14, 2017 10:46 am

Partner kereső
írta: Ashleigh Murray
Csüt. Ápr. 13, 2017 8:52 pm

Avatar foglaló
írta: Ashleigh Murray
Csüt. Ápr. 13, 2017 4:43 pm

Ashleigh Murray
írta: Heather Keeser
Csüt. Ápr. 13, 2017 3:40 pm

Asgard
írta: Vendég
Hétf. Ápr. 03, 2017 11:12 am

Nightmares frpg
írta: Vendég
Hétf. Márc. 27, 2017 6:18 pm

Liam Sawyer
írta: Liam Sawyer
Vas. Márc. 26, 2017 6:46 pm

Mavis Riona Hazeldine
írta: Mavis R. Hazeldine
Pént. Márc. 24, 2017 8:09 pm

Connor;
írta: Shaw Fairley
Pént. Márc. 24, 2017 7:10 pm

Mrs. Wilder
írta: Mason Wilder
Pént. Márc. 24, 2017 6:59 pm

Mason.
írta: Jewel Marano
Pént. Márc. 24, 2017 6:44 pm

Szexi tanárbácsi
írta: Heather Keeser
Pént. Márc. 24, 2017 11:50 am


Share | 
 

 Evan Weston

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Evan Weston   Szer. Dec. 21, 2016 9:04 pm
Evan Weston
i'm a thousand years old, you can't kill me

Evan?
1000
Demigod
Hádész fia vagyok, sosem kerítettem ennek túl nagy feneket, jelentősége nem volt, hiszen nem ismerem őt, és soha nem is akartam. Képességem tőle kaphattam, ami szinte olyan, mint a nekromancia, de mégsem teljesen az. Nem tudom a halottakat feltámasztani, a lelküket nem tudom visszahozni, és a testükbe tuszkolni, hogy újra "éljenek". Egyszerűen csak a testüket tudom mozgatni, mintha marionett bábuk volnának, csak nincs szükségem zsinórokra, sőt varázslatra sem. Egy oszló hullához hatalmas erőt kell kifejtenem, olyan erőset, ami tönkreteszi a testemet, lelassít, és mindig egy kicsit öregít, pedig 22 éves korom óta szinte nem változtam. De ha egy sírból akarok feltámasztani egy csontig elrohadt hullát, az az én fiatalságomból vesz el, nem véletlen nem teszem ezt, pár évet már elvesztegettem emiatt. A friss hullákat könnyűszerrel mozgatom, és amíg nem kezd teljesen oszlani, addig bőven megy. Megtanultam a határaimat, amiket nem szabad átlépnem, ezért nem is fogom megtenni. Ennek kompenzálására képes vagyok mások fiatalságát elvenni, nem az életét, csak az éveit megrövidíteni, akár az utolsó percekig is el tudok mindent venni, mintha csak egy óra lenne, amiről az időt leszívom és magamba építem. Emellett nehezebb megölni, a testem egészen hamar képes regenerálódni, erősebb, és strapabíróbb vagyok, plusz az ágyban is tovább tudom tartani magam.
Dylan O'Brien
cöh
heteroszexuális
Az előttem ülőre szegezem a tekintetem, arcomról süt, hogy nem érdekel, nem foglalkoztat, hogy mi van vele, az érdekelne csak, ha már nem lélegezne, bizony, az nehéz dolog lenne, nem akarom még, hogy meghaljon, nem bizony, még nem kínoztam meg eléggé, de nincs sok hátra, egyáltalán nem. Kapálózni kezd, próbálja kirántani a lábát, és a karjait a kötelek fogságából, de én csak elvigyorodok, nem zavartatom magam azzal, hogy segítségért kiabál, senki sincs itt rajtunk kívül, egy árva lélek sem fogja meghallani a könyörgését, és nem fognak a segítségére sietni. Egy ember jöhet csak ide, és azt is akarom, hogy ő idejöjjön, lássa az utolsó lélegzetvételeit, és még talán próbáljon is segíteni neki, de ez a fiatalember, ma itt meg fog halni. Nem békésen, nem adom meg neki ezt a tisztséget, fájdalmas lesz, és nem mellesleg lassú, amilyen eddig is volt, kiélvezem minden jajdulását, ameddig csak lehet.
Hogy miért is van itt? Nem tudom, vagyis de, az a fő indok, hogy Cali közelébe kerültek, én nekem pedig ez szúrja a szememet. Az viszont már más kérdés, hogy miért is szúrja annyira a szememet. Nem vagyok féltékeny, mire is lennék az, hiszen az évszázadok során csak ő az, akit nem engedtek el, de ez nem jelenti azt, hogy szeretem. Én szeretni, szép is lenne. A szerelem messze áll tőlem, nem nek való, és ha mégis az lennék, akkor sem ebbe a nőbe, aki szinte csak a bajt hozza az én fejemre, és sok-sok ember fejére, mivel mindenki meghalt eddig, aki csak a közelében volt. Vagyis nem minden embert, volt egy aki túlélte, hiszen ő vele nem maradtak együtt, nem vagyok én olyan gyilkos hajlamú, hogy olyanoknak is ártsak akiknek nem kellene. Volt egy akivel semmi bajom nem lett volna, vagyis de, de lenyeltem volna azt a békát, de azzal nem lett semmi, mindketten rájöttek, hogy az úgy nem lesz okés.
Ez sem az most, kibaszottul nem, ez a balfasz elvette Calit és a fiamat is, mert hiába állítja, hogy nem az enyém, csak felismerem a sajátomat. Ha nem is kinézetről, akkor megérzem, olyan nincs, hogy nem. De ő tagadja, nem értem miért... Persze, én mint apa, elég nagy viccnek tűnik, de nem tagadharja meg tőlem, ha az enyém, ha tagadja, ha nem ő az enyém és az övé, legalább emiatt kijárna nekem valamit. Magam sem tudom mit akarok, hiszen eddig mindvégig azt hittem, hogy valami beteges vágy irányít arra, hogy megmondhassam ki jó neki, és ki nem, de ez megváltozott, most már eszembe sem jut az, hogy más legyen, mint én, ott van a gyerek is, neki csak jelentenie kell valamit, akkor is ha tagadja, tudom, hogy az enyém. Ez pedig furcsa, egyszerre önt el büszkeséggel, hogy valamit jól össze tudtam hozni, de félelmet is érzek, hiszen nincs velem, nem én nevelem, és nem is biztos, hogy arra képes lennék.
A férfi undorral az arcán pillant rám, én pedig elvigyorodom, szeretem, mikor ilyenek, erősnek mutatkoznak, közben odabent üvöltenek a kegyelemért. Megölhetném, nem kerülne sok időbe, mint életerjét elvehetném az életéveivel, de nem teszem meg, hogy miért?! Nem akarom megölni, pedig ez a mai nap úgy indult, hogy ő most itt meg fog halni. De nem teszem meg, tudom milyen egy édesanyával felnőni, nem mindig túl poénos, így nem hagynám ezt meg csak Cali-nak. Hogy én mennyi mindent megteszek egy nőért, aki olykor kihasznál, hogy erősebb legyen, ahogy már a legelső alkalommal is, de most már ha akarnám, se tudnám itt hagyni, ott van a közös gyerekünk, nem mehetek csak úgy el. Ha tagadja, ha nem, tudom, hogy az enyém.
Felállok a székből, amiben eddig ültem, és felkapok egy kést az asztalról, és egy fűrészt is, majd a férfi elé állok vele, mindkettő éles, de az egyik csontfűrész, ha akarom akár a karját is lefűrészelhetem a helyéről, a másikkal csak kisebb, de igazán vérző sebeket tudok ejteni, az lassabban öl. - Válassz. - megadom neki a lehetőséget, úgy dönt, ahogy akar, de szerintem üres tekintetemben látja, hogy holt mindegy melyiket választja, ő úgyis hulla lesz. Állával a kés felé bök, én eljátszok a gondolattal, hogy szemét módon a másikat választom, de nem, most kegyes leszek, azt kapja, amelyiket akarta. Örömmel az arcomon végighúzom a kés hegyét tenyérrel felfele tartott karján, nem vágok el egy fontosabb eret sem, de ez nem jelnti azt nem kezd el a vér szépen lassan szivárogni a sebből. Fájhat is neki, de még tartja magát, még egy elismerő bólintást is kap tőlem, mielőtt a háta mögé lépek. Nyaka oldalsó részébe nyomom az élét, és lassú megfontolt mozdulatokkal húzom végig, de a lêgcső közepénél járok, mikor megérzem Cali jelenlétét. A picsába, későbbre számítottam rá, de nem baj, ha nem elég gyors, vagy a fájdalom, vagy a vérveszteség elviszi.
Egyetlen egy bejárata van a helynek, ahonnan számítottam rá, de onnan nem jelenik meg, mégis tudom, hogy itt van, ennyire felsimerem már az érzést, amit generál bennem. A késsel a kezemben indulok meg, de hirtelen visszafordulok áldozatomhoz, és a combjába vágom. - Vigyázz rá kérlek. - mosolygok rá, ahogy negédes hangon megszólalok, majd elindulok az egyetlen ajtó felé, én bal oldalról számítok rá, de jobbról valami a nyakamba áll, apró kis szerkezetek, és érzem, ahogy az elektromosáram villámcsapásként végigcikázik a testemen. Zavaros képet még látok magam előtt, de nagyon hamar sötétségbe borul előttem minden.

e. || +18 || tapasztalata van || multik
Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Evan Weston   Szomb. Dec. 24, 2016 12:08 pm
Elfogadva!
do not enter this game if you're under 18

Evan! izgatott
Először is engedd meg, hogy hivatalosan is üdvözöljelek közöttünk! cuki vagyok
Most pedig akkor beszéljünk a lapodról. Nagyon szeretem a gondosan és szépen kidolgozott lapokat, a tiéd is egy ilyen lett. A képességeid érdekesek, egyediek és nagyon tetszenek.  cukorborsó  Maga az et rész, pedig ennek a fokozása.  izgatott  Mindig is szerettem a dark típusú karaktereket, így külön öröm számomra, hogy én engedhetlek szabadon garázdálkodni az oldalon.  cuki vagyok  Borzasztóan kíváncsi vagyok, vajon, hogyan folytatódik tovább a történeted, szóval nem húzom tovább a szót. Nyomás foglalózni, aztán vedd birtokba a játékteret.  Ördög
 
Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Wicked World :: Off topic :: Törölt karakterek-
^
ˇ