wicked games
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (34 fő) Szomb. Okt. 29, 2016 6:34 pm-kor volt itt.
Latest topics
» Fabletown
by Vendég Hétf. Május 01, 2017 1:31 pm

» Marvel-Universe Frpg
by Vendég Szomb. Ápr. 15, 2017 12:16 pm

» Superhero Academy
by Alice Murray Pént. Ápr. 14, 2017 10:46 am

» Partner kereső
by Ashleigh Murray Csüt. Ápr. 13, 2017 8:52 pm

» Avatar foglaló
by Ashleigh Murray Csüt. Ápr. 13, 2017 4:43 pm

» Ashleigh Murray
by Heather Keeser Csüt. Ápr. 13, 2017 3:40 pm

» Asgard
by Vendég Hétf. Ápr. 03, 2017 11:12 am

» Nightmares frpg
by Vendég Hétf. Márc. 27, 2017 6:18 pm

» Liam Sawyer
by Liam Sawyer Vas. Márc. 26, 2017 6:46 pm

» Mavis Riona Hazeldine
by Mavis R. Hazeldine Pént. Márc. 24, 2017 8:09 pm

» Connor;
by Shaw Fairley Pént. Márc. 24, 2017 7:10 pm

» Mrs. Wilder
by Mason Wilder Pént. Márc. 24, 2017 6:59 pm

» Mason.
by Jewel Marano Pént. Márc. 24, 2017 6:44 pm

» Szexi tanárbácsi
by Heather Keeser Pént. Márc. 24, 2017 11:50 am

» Tristan Thorne
by Tristan Thorne Kedd Márc. 21, 2017 8:52 pm

© Credit
Szeretnénk megköszönni mindenkinek a szorgos és kemény munkáját az oldal átalakításával. Dzsininek a csodás diziért, Saya-nak pedig a fenomenális fejlécért. A képek a Google keresőjében mind megtalálhatóak. A leírások, és újítások Jewel és Emmet szellemi tulajdona. Amiben még előfordulhat Dwight ötletei is, melyeket tovább vitt a saját oldalára; Ancients' Haven-re.

Share|



to wreak havoc.



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Vendég
it's my own design


Vendég



Tárgy: to wreak havoc. Csüt. Nov. 24, 2016 6:05 pm

esme freya
baby, i'm a sociopath, sweet serial killer.
jéghideg ujjak fonódnak a félig üres palack nyaka köré, ahogy a fiatal nő a szájához emeli az üveget, hogy újabbat kortyoljon a keserű italból. ugyan csak egy pillanatra, de megrándul az szája sarka, ahogy az alkohol végigmarja a nyelvét, torkát, majd melegséggel terjed szét a gyomrában. végigfuttatja azúrkék tekintetét a sötét szobám, pillantása meg akad a földön fekvő, élettelen alakon, de nem köti le érdeklődését egy röpke percnél tovább. az apró kávéasztalon lévő cigarettás dobozért nyúl, ajkai közé illeszti, de még nem gyújtja meg. egy apró, türelmetlen sóhaj szakad fel a mellkasából, összeráncolja a szemöldökét és feláll, hogy az ablakhoz sétáljon a bourbonos üveggel és a öngyújtóval a kezében. elhelyezkedik az ablakpárkányon, majd kibámul a sötét utcára, az éjszaka csendjét csak a sarkon túlról érkező taxik dudálása és egy hajtléktalan, aki épp felborítja a kukát, zavarja meg. méghogy new york a város, ami soha nem alszik.
- unatkozom. - hangja halk, de nem kételkedik benne, hogy a szobában tartózkodó másik alak tisztán hallja vagy, hogy nem osztozik az érzésben. olyan mintha már évek óta ülnének a lekapcsolt lámpákkal lévő, apró szobában.
- és annak ott... - bök az ágyon fekvő megmeredt testre. - kezd szaga lenni.
visszahelyezi a cigarettát ajkai közé és végre meggyújtja a szálat, hosszút szívva belőle. lassan engedi ki a füstöt, hagyja hogy az körülvegye, beleivódjon a hajába és a ruhájába. most először fordítja tekintetét a másik nő irányába, kinyújtva felé az üveget, mielőtt meggondolja magát és még egyszer meghúzza.
- kár, hogy nekünk nem adatik meg az opció, hogy halálra igyuk magunkat. ha választhatnék, úgy szeretnék eltávozni erről a nevetségesen szürke világról. úgy, vagy egy gólyótól. - pisztolyt formáz ujjaiból és a halántékához emele, apró lövés szerű hangot hallatva.


Vissza az elejére Go down

Vendég
it's my own design


Vendég



Tárgy: Re: to wreak havoc. Csüt. Nov. 24, 2016 8:18 pm




F r e y a  &  E s m e
Have the courage to live. Anyone can die.
Elveszem az italt, amit nyújt felém. Ajkaim a hidegtől kirepedeztek, az alkohol marja a gyógyuló sebeket rajta, miközben az üveg száját az enyémhez emelem, s nagyot kortyolok belőle. A szobában sötét van. Az ablakon beszűrődő fény a padlón fekvő élettelen testet barázdálja egyedül. Semmi más nem látszik. Mégis mindent látok. A szobában elhelyezett összes giccses edényt, tálat, összetörött borospoharak fényt-visszaverő szilánkjait a konyhaasztalon, a rohadó virágokat az angyalszárnyas vázában.
Gondolataimból kizökkenve felnevetek. A mellettem lévő nőre szegezem a tekintetem. Unatkozik. A hajamba túrok. Én is. Öltünk, ittunk. Mégsem elég, az este még nem ért véget, a nap még nem akar felkelni.
Vállat vonok. Tudom, hogy észleli. Kortyolok még egy nagyot. Imádom, élvezem, ahogyan lecsúszik a torkomon, végigmarva azt. Fenséges, erőteljes érzés.
-Mióta van ez itt? -nevetek fel, a cipőmmel megbökve a merev férfit, aki, mintha már egy évezrede itt rostokolna. Egy apró korty maradt az üvegben. Észre sem vettem, ahogyan minden lélegzetvétel után finoman megízleltem a benne lévő édes elixírt. Lerakom a dohányzóasztalra. Van ott még, ahonnan ez jött.
Esme háta mögé lépek, finoman átkarolva a derekánál, majd látatlanban, a kezében lévő cigisdobozba nyúlok, s kihúzok egy szálat. Rágyújtom. A kis szoba megtelik füsttel, ahogyan egyszerre fújjuk ki a mérget a tüdőnkből. Jóleső méreg, minket nem pusztít, így még inkább kellemes. Majd hátralépve helyet foglalok a kanapén, pontosan a hulla mögöttin, így kényelmesen a hátára tudom helyezni a lábaimat, mintha egy morbid tartóként funkcionálna a már amúgy is hátborzongató szobában. Mutatóujjammal finoman jelzem Esmének, hogy csatlakozzon, miközben hallgatom.
-Nem feltétlen szürke ez a világ. A feketét jobban preferálom. Be kéne feketítenünk. -egyszerűen vállat vonok, féloldalas, halovány mosoly kíséretében.
-Milyen lehet túladagolásban meghalni... -elgondolkozom egy pillanatra. -Talán legközelebb túladagolhatnánk valakit, valamivel... -halk sóhaj mögül távoznak ezek a szavak, de biztosan tudom, hogy hallja őket. Komolyan elmorfondírozok ezen a dolgon. Ha mi már úgysem tapasztalhatjuk meg, meg is nézhetnénk. Eltávolodott az ablakból. Az utcai fények immáron egész megvilágítják a szobát, mintha kiégett volna négy izzóból három, de a fény ráesik az arcomra.
-Gyere. -hívom újra, meglökdösve a testet a rajta lévő lábammal, majd ismét beleszívok a cigarettába.
-Próbáljuk meg halálra inni magunkat. -vetem fel az ötletet, gúnyos vigyor keretében. Persze tudom, hogy lehetetlen. A kanapé mögött lévő kis szekrény tetejéről leveszek még egy üveget. Meg sem nézem mi van benne. Felemelem, mintha köszönteném, s megkóstolom, majd hívogatva őt, nyújtom felé az üveget.
-Meddig jutunk el?
 
megyjegyzés ✗✗ szószám ✗✗ zene ✗✗ ©

Vissza az elejére Go down

Vendég
it's my own design


Vendég



Tárgy: Re: to wreak havoc. Szomb. Nov. 26, 2016 4:00 pm

esme freya
baby, i'm a sociopath, sweet serial killer.
az ablaküvegen megpillatja a saját tükörképét, az arca ép, sérületlen felét, aminek szépségét még maga apthrodité is megirigyelt. aztán oldalra billenti a fejét, ujjai akaratlanul megérintik a mély sebeket a bőrén, ajkai apró mosolyra húzódnak. óh, hogy gyűlölte a szépség és szerelem istennőjét amiért ezt tette vele, évezredeken keresztül szomjazott bosszúra, bármit megtett volna, hogy fájdalmat okozzon. hogy szégyellte a csúf égés nyomokkal torzított arcát, amit semmi féle mágia nem tudott helyre tenni. még mindig őrzi a maszkot amivel eltakarta magát oly hosszú időn keresztül, ami végül a jelképévé vált, rettegést hagyva maga mögött. de már nem bánkódik, büszkén viseli sebeit, mint egyfajta díszt, egy jelet ami azt mondja elpusztíthatatlan.
- pár hete, azt hiszem. - vállat von, nem is pillantra hátra a hullára. már annyira megszokta az élettelen test jelenlétén az apró szobában, hogy néha el is felejti, hogy ott van. összerezzen, amikor a másik nő mögé lép, beletelik pár pillanatba mire megszokja a derekán pihenő kar súlyát és elengedi magát. nem könnyű megszabadulni a paranoiától.
elnyomja a cigarettát az ablakpárkányon mielőtt megfordul, hogy csatlakozzon freyához. letelepedik a kanapéra, maga alá húzva lábait és lassan elmosolyodik a gondolatra.
- ahhoz valaki olyat kell találnunk, aki magától soha nem élni hasonló szerekkel. egy ártatlan kis virágszálat, hogy végignézhessük, ahogy lassan kihuny a szemében a fény. - elhallgat egy pillanatra – tudom, hogy a te dolgod a bűnösök megbüntetése, de ... unom a romlott embereket, mind ugyanolyan. és talán, ha szerencsénk van, még bajba is kerülhetünk valaki fontosnál, amiért nem a szabályok szerint .
halkan elneveti magát, majd kinyújtja a kezét az üvegért. nincs még két olyan isten, aki olyasmire vesztegetné hatalmát, mint ők ketten és valami furcsa módon ez örömmel tölti el.
- talán belehalni nem tudunk, de az biztos, hogy nem leszünk hálásak magunknak ezért a döntésért holnap reggel.



Vissza az elejére Go down

Vendég
it's my own design


Vendég



Tárgy: Re: to wreak havoc. Pént. Dec. 16, 2016 6:19 pm




F r e y a  &  E s m e
Have the courage to live. Anyone can die.

Szavai végigfutnak az agyamon. –Összetiprunk néhány ártatlan liliomot, így a főisteneket éktelen haragra gerjesztjük… Gyilkolunk, szenvedtetünk, nem csak bűnösöket, hiszen azt már mindketten unjuk. Mindezek mellett pedig a miénk az élet. –futtatom le kissé hangosan a gondolatmenetem az előző kijelentéséről. ––Azt hiszem, tudom, miért kötődöm hozzád ennyire. – –vigyorodom el. Az a hasonlóság, ami a kettőnk lelkében uralkodik szinte kiül a levegőbe, amikor egymás közelében vagyunk. Egyre vágyunk, egy gondolataink vannak.
–-Nem sok döntésért vagyunk hálásak magunknak minden reggelünkön. – –elvigyorodom. Miközben ő még szorongatja az üveg nyakát, nagyokat kortyolva belőle, én leemelek a polcról egy másikat. Az ég szerelmére! Tele vagyunk whiskyvel! Többet ér az itteni whiskykészlet, mint néhány lakás a negyedben. És ezt imádom. Fülledek a whiskyben! Megállás nélkül, mohón falom az italt. Mámort akarok érezni, szenvedni akarok, a jóleső szenvedést akarom! Megfoghatatlan izzás megy át a szobán keresztül. De lehet csak én vörösödtem ki a szinte egyszerre lehúzott fél üveg italtól. Testemet átjárja az alkohol kellemes bizsergetése. Kezdem érezni, hogy hat. Sőt, mi több!
Enyém az élet! Gondolom, majd újabb kortyot veszek a whiskyből. Rágyújtok egy újabb cigarettára, miközben felállok a kanapéról, Mesperyian elé lépve. A füst kiáramlik a tüdőmből, megáll a szobában. Mintha az idő is megállt volna. Ilyen, annak a kezdete, amikor az ember megpróbálja halálra inni magát… Mi lesz viszont a vége? Nem foglalkozom a cselekedeteimmel, közelebb vonom magamhoz a lányt. Mohó vagyok, forr a vérem, körülöttem pedig izzik minden. Nem csak az előbb fogyasztott, és az órák elteltével megivott italok miatt ilyen a vérmérsékletem. Alapból heves vagyok, akaratos, sejtem, hogy élvezi, talán tudom is, hogy élvezi.
-Ha halálra nem is ihatjuk magunkat, talán még feldobhatjuk az este fennmaradó részét. –leejtem a cigarettacsikket a földre, miközben rátaposok. Kezem felcsúszik a pólója alá, nem törődve semmilyen reakcióval. Széles vigyorra húzom ajkaimat, nincs kedvem sokat cseverészni, azt szeretném tenni, amit az este nyújt, s az este nyújtja mindig a legizgalmasabb pillanatokat. A hulla jut eszembe, aki valahol mellettünk hever. Ha még élne, talán benne lenne egy édes-hármasban. Ezekre a gondolatokra ismét elvigyorodom, majd pólója alatt átkarolom a lány derekát, a kanapé felé hátrálva. Egyik kezemben még mindig ott az üveg ital, amiből újabb kortyot lopok. Heves vagyok, türelmetlen, de ismer, ezért nincs bennem semmi kétség.

 
megyjegyzés ✗✗ szószám ✗✗ zene ✗✗ ©

Vissza az elejére Go down

Sponsored content
it's my own design





Tárgy: Re: to wreak havoc.

Vissza az elejére Go down

to wreak havoc.

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Wicked World :: Off topic :: Lezárt játékok-