HomeHome    CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Be careful making wishes in the dark
● We will be history and you will remember us for centuries ●
Belépés
Chicagoba!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multikapcsoló
új arcokkal...





Szavak
tôled, tôlem.
Nem a neved számít,
csak az, hogy itt vagy...
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (34 fő) Szomb. Okt. 29, 2016 6:34 pm-kor volt itt.
Válaszd meg a nézôpontodat,
és megváltozik a valóság.
Fabletown
írta: Vendég
Hétf. Május 01, 2017 1:31 pm

Marvel-Universe Frpg
írta: Vendég
Szomb. Ápr. 15, 2017 12:16 pm

Superhero Academy
írta: Alice Murray
Pént. Ápr. 14, 2017 10:46 am

Partner kereső
írta: Ashleigh Murray
Csüt. Ápr. 13, 2017 8:52 pm

Avatar foglaló
írta: Ashleigh Murray
Csüt. Ápr. 13, 2017 4:43 pm

Ashleigh Murray
írta: Heather Keeser
Csüt. Ápr. 13, 2017 3:40 pm

Asgard
írta: Vendég
Hétf. Ápr. 03, 2017 11:12 am

Nightmares frpg
írta: Vendég
Hétf. Márc. 27, 2017 6:18 pm

Liam Sawyer
írta: Liam Sawyer
Vas. Márc. 26, 2017 6:46 pm

Mavis Riona Hazeldine
írta: Mavis R. Hazeldine
Pént. Márc. 24, 2017 8:09 pm

Connor;
írta: Shaw Fairley
Pént. Márc. 24, 2017 7:10 pm

Mrs. Wilder
írta: Mason Wilder
Pént. Márc. 24, 2017 6:59 pm

Mason.
írta: Jewel Marano
Pént. Márc. 24, 2017 6:44 pm

Szexi tanárbácsi
írta: Heather Keeser
Pént. Márc. 24, 2017 11:50 am

Tristan Thorne
írta: Tristan Thorne
Kedd Márc. 21, 2017 8:52 pm


Share | 
 

 Liv & Wade

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Liv & Wade   Kedd Nov. 01, 2016 7:36 pm
Az alkohol a barátom. Az alkohol a legjobb barátom. Pezsgő, buborék, pezsgő. Amíg tudom magam moderálni, semmi gond. Megtámaszkodok Matt vállán és elég felé fordítanom a tekintetemet, hogy olvassa a kívánságaimat. A mosdóhoz, de tüstént!
Azaz most rögtön.
Azaz vészhelyzet van kialakulóban.
És padlógázzal közelít.
Matt tüstént elengedte a vizes poharát, diszkrét módon felölelt, semmi feltűnősködés kéremszépen a másik kezébe visszatornászta a poharat és velem az oldalán megindult az áhított úticél felé.
- Ez egy játék - mormoltam magunk elé vékonyra préselt ajkakkal. - olyan lövöldözős, amit a tökalsó kockafejek játszanak - a testéhez közelebb eső karommal az öltönyébe markoltam és igyekeztem minél kevesebb súllyal rátehénkedni a férfire. - Én vagyok a társad, akit térden lőttek Matty. Rajtad áll vagy bukik az életem - szerintem már nem is követte mit hablatyolok neki, csak tartotta a belőtt irányt,és engem.- Megmenthetsz egy istent a végső megszégyenüléstől. - a szabad oldalával lökte be a mosdó ajtaját és könnyedén elkalauzolt a második toalettig. - Köszi bratyó, innen már megoldom a helyzet- a kilincset a kezembe temetve nyomtam le és dőltem be ajtóstól a wc elé. A csövelés jóval egyszerűbb dolognak tűnt...pár pillanatig a kezeimre fókuszálok, és szüntelenül mantrázom magamban, hogy:
Józan vagyok. Tiszta vagyok. Mentes vagyok. Nyugodt vagyok. Józan vagyok. Éber vagyok.
Én sajnos nem hiszem el, de a testrészeim szótfogadnak, és pár liter pezsgővel és gyümölcslével könnyebb húgyhólyaggal hagyom el a fülkét. Foltmentesen, és még a takarítónőket is megkíméltem a rémálmoktól.
- Azt hiszem ideje hazamennünk-nyújtja felém Matt a vizespoharát, ezúttal vízzel töltve én pedig némán hálálkodva elveszem tőle. Két korty között megjegyzi, hogy elmegy intézni a számlát és a kocsinál találkozunk. Néhány gondolat, és újabb mantrasor erejéig még a mosdóban bujdostam, aztán becéloztam a parkolót.
- Parkoló. - az ujjaimmal átszánkáztam a hajzatomon és tudatlanul ácsorogtam a folyosón. Bentről még hallatszódtak a zajok, de kintről is lehetett hallani a kavics csikorgását,ahogy az autók elhagyják a parkolót. Mi a pöcsömre' várok? - Parkoló. Sensi. Parkoló. Sensi-hirtelen jött lendülettel fordultam sarkon,hogy bevegyem a rám várakozó Mattet.
Azaz fordultam volna.
Azaz Matt még vár egy picikét.
- Nofene - akaratlanul nyaltam meg az alsó ajkamat ahogy szembe találtam magamat egy hölgyeménnyel.A hölgyeménnyel. A fenébe a tisztán gondolkodással. - Most jössz, vagy most mész?Ha az előbbi választ kapom,akkor elrabollak - az utóbbira eső magyarázatot ráhagytam. Megkérdezheti, elmondom, de így...függve hagyva. A tekintetem lassan végigfutott a testén, cipők, boka, vádli, istenem ezek a combok, valami ruha,  mellek, vállak, ékszerek, hmm ez a nyak...aztán az ajkai és a szeme. Vagy azért csillognak, mert örül vagy azért mert ittam és nem látok. Az fel sem merül bennem, hogy esetleg ő ittas. Neem ahhoz én túl ártatlan vagyok, hogy másokról rosszat feltételezzek... - Szerintem ennek a bulinak vége - intettem az arcommal a Nagy Bejárat felé. - eljött a legjobb arc. -egy részeges mosoly kíséretében felajánlom a karom, és a lehetőséget, hogy segítsen nekem megkeresni Mattet és Sensit, a kocsimat.
Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Liv & Wade   Szer. Nov. 02, 2016 5:50 pm



Azt hiszem már régen jártam Darren clubjában, ezért ideje ismét látogatást tennem arra felé, mielőtt még elfelejtenék az édes pofimat. Már amúgy szeretném kiszellőztetni a fejemet is, azt hiszem ez rám fér. Miután sikerült tisztáznom magamban, hogy hol töltöm az éjszakámat el is indultam készülődni. Elvégre ha megjelenek valahol, legyen az a sarki közért akár, nem mehetek igénytelenül. Nem mintha annyira jellemző lenne rám, elvégre ezért vannak a cselédek, azért fizetem őket búsásan, hogy elintézzék nekem az ilyen gyarló, emberi dolgokat. Ha egyszer elregélik ezeket az évszázadokat is, nem akarom, hogy valaki arról írjon, hogy Aphrodité a szerelem és szépség istennője ilyen nevetséges dolgokat tett. Fürdés után kellő oda figyeléssel választom ki a megfelelő fehérneműt ami erre az éjszakára birtokba veheti a testemet. Most egy tűzvörös színben ragyogó, csupa csipkéből álló franciabugyi és melltartó mellett döntök. A ruhával igen nagy gondban vagyok, a tökéleteset akarom felvenni, azt akarom, hogy meglátnak és elálljon a lélegzetük, hogy aki rám néz (mindegy a neme), az engem akarjon. Azt hiszem egy szintén karmazsinvörös ruha mellett döntök, spagetti pántjai vannak, mély dekoltázzsal rendelkezik, combközépig ér, ami tökéletesen kihangsúlyozza karcsú, darázsderekam, formás combjaimat, ezt a ruhát mintha a számomra varrták volna. Húzok még egy harisnyát, egy fekete cipőt, méz színű fürtjeimet hagyom lazán omlani a hátamra, még egy kis cseresznyepiros szájfényt kenek ajkaimra, majd elindulok.
-Rick- kiáltom el magam, este tíz óra is elmúlt már, de a férfi tisztában van vele, hogy ha én csettintek ő ugrik, ha hirtelen egész Amerikát is akarnám átkocsikázni. De ezt kellőképpen, és bőkezűen fizetem meg neki, tisztában van vele, hogy szerintem én vagyok élete eddigi legjobb munkaadója. Három percen belül azonnal előttem terem.
-Igen, kisasszony, megyünk valahova?- tetszik, hogy gyors, hogy úgy táncol, ahogy én fütyülök, és ónix színű tekintete csillogva fut végig a testemen, ami azt jelzi, hogy mennyire jól válogattam össze a mai szerelésem. Csak bólintok, intve a fejemmel, hogy azonnal indítja be a limuzint. Isabellá-nak adok még néhány utasítást, közben közölve, hogy zárja be az ajtót, bár a kapum előtt ácsorgó testőrök megakadályozzák, hogy bárki is belépjen ide. Miután beülök a kocsi hátsó ülésére bediktálom a címet, majd elszomorodva mélázok azon, hogy régen mennyivel könnyebb volt, mennyire jobb. Akkor még az emberek tudták, hogy mi az, hogy vallás, hogy mi az, hogy tisztelet, akkor még áldoztak nekünk. Akkor még templomokat építettek nekünk, és áhítattal gondoltak ránk, de most, mi van? Cöhh! Egy Istent imádnak, már ha éppen vallásosak, mert nagyon kétszínűek a halandók, azt állítják, hogy tisztességesek, d eközben pedig fetrengenek a mocsokban, élvezkednek, és az erkölcs, mint olyan semmit sem jelent. Régen sem jelentett az sokat, de annak idején legalább nyíltan tennék, míg most eljátsszák, hogy szeretik a feleségeiket, hogy imádják a kölyköket amiket asszonyaiknak csinálnak és közben meg össze fekszenek a sógornőjükkel, az anyósukkal, nem foglalkoznak ilyen apróságokkal. Most egészen egyszerűen csak... kétszínűek, nem is tudnék jobb szót mondani erre a helyzetre, hiányzik az akkori világ azt akarom, hogy imádjanak, hogy istennőjükként tiszteljenek engem az emberek, hogy ne kelljen alamizsnáért könyörögnöm, fürödni akarok a fülledt erotikában, nem pedig egyszerűen csak megmártózni benne.
Lassan begurulok a parkolóba, megparancsolom a fickónak, hogy várjon itt, én pedig egy utolsó smink és frizura igazítás után befelé veszem az irányt.
Nagy bőszen indulok el a pult felé, hogy valami menő alkoholt vigyek be a szervezetembe, amikor majdnem neki ütközök valaminek, valakinek. Szemöldököm azonnal felszalad a magasba, nyam, kit látnak szemeim!
-Igazából... jövök,- billentem oldalra a fejem, minek köszönhetően arany fürtjeim a bal oldalamra siklik, felfedve a jobb oldalon nyakam kecses ívét. Íriszei végig siklanak testemen, amitől bizsergés fut végig rajta, jajj, Zeuszra, ez a férfi tudja, hogyan vegyen le egy nőt a lábáról, sohasem tudtam ellenállni nekem, én dög.
-Lehet csak azért van vége, mert... még nem érkeztem meg...- válaszolom neki bájos mosolyt villantva rá, majd a szívem kettőt dobban, amikor meglátom a sármos mosolyát, ha kérné most rögtön, itt képes lennék az övé lenni.
-Nem is tudom... mit tudsz felajánlani amit veled megkapok, de...- rózsaszínes nyelvem végig szalad alsó ajkamon, - de ott bent nem kapok meg?- kérdezem tőle, bele fúrva íriszeim az ő sötét szemeibe, mutató ujjam végig siklik ajkain.
xxx words • Ares ♥ • emilie
my one and only


Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Liv & Wade   Pént. Nov. 04, 2016 3:01 pm
Lassan szívtam be a levegőt. Úgy, ahogy Matt tanította nekem, Figyelj oda minden apró részletre... Először csak a szükségét érzed az oxigénnek, úgy negyven másodperc után,már feszül körülötted a világ, aztán hagyod, hogy a szervezeted azt csinálja, amit kell. Az orrlyukaim automatikusan kitágultak, ahogy beszippantottam a láthatatlan levegőrészecskéket. De ne légy túl mohó, igyekeztem lassabban lélegezni. Kiélvezni a pillanatot, hígítani a gondolataimat.
Tüdő. Forgás. Présel. Hangtalanul fújtam ki a levegőt, mindössze egy egyszerű, semmitmondó mosoly jelezte azt, hogy élek. Oliv tekintetét természetesen álltam, anélkül, hogy döglött nyulakra kellett volna gondolnom. Vagy egy elgázol széttrancsírozott holttestre. Ez még gyerekjáték volt, de ennél sokkal...perverzebb dolgokra vagyunk mi képesek. Amikhez már nem elég egy bolyhos nyuszi, aminek épp folynak ki a belei. - Igen. Jössz velem- biccentettem rá, gondolkodási időt sem hagyva a lánynak. Lehet, hogy hívogató volt a tömeg és biztos, hogy hívogató volt az ismeretlen, az új de minek az, mikor itt a régi?
Azaz, amit megismert és megszokott.
Azaz, én. Akit már évek óta nem látott. Megragadtam az állát, és nem túl finoman hátra felé tereltem, egészen addig, amíg a háta nem ütközött a falnak. - Megpróbálhatod- morogtam lassan, egy pillanatra a zajokra fókuszáltam. -nélkülem. - az én végleges választásom mindenképpen a hazaútra esett. Oliv ezen nem tudott változtatni, kevés nőnek vagyok hajlandó meghajolni. Akit megkeféltem annak már nem... megköszörültem a torkom és hálát adtam bárkinek, aki lehetővé tette,hogy az emberek ne tudják olvasni a másik gondolatait. Ellenkező esetben most elég kellemetlen helyzetből kellene kimagyaráznom magam.
-Nézd - kezdtem bele továbbra is megtartva a kantárt. - ha jönni akarsz jönni fogsz. Ha nem...akkor felesleges győzködnöm téged-  biztos vannak fiatal csődörök odabent, akik tíz perc nem sok, de nekik bőven elég és eldurrannak. Van akinek ez jön be, van...akinek nem. Most rajtam volt a sor, hogy az ajkamba harapjak, de nem éreztem magaménak a testem ezért inkább maradtam a szükséges metakommunikácionál.
Avagy  szemöldökráncolás.
És pislogás.
Na meg persze a kötelező lélegzés.
- Hazaküldheted az embereidet, biztos hálásak lesznek neked a szabad estéért- vajon mekkora luxus lehet Aphrodité mellett egy szabadnap? Évente egyszer?Esetleg rotálják a pozíciókat? Igazándiból nekem lesznek hálásak, de ezt nem kell tudnia senkinek. Majd Oliv szebb napjain emlékeztetem erre a szívességre, amit munkásainak adtam. Nem láttam szükségét annak, hogy bonyolultabb érvelésbe kezdjek arról, hogy miért jobb nálam, mint itt. Miért éri meg velem eljönnie.
Utolsó dobásként finoman lejjebb húztam az ujjaimat, a nyaka ívéig. Egészen a válláig, a ruháját finoman megemeltem,hogy a levegő alásuhanjon, helyettem is megérintve a nő bőrét. Ígéretek, amiket sosem mondok ki hangosan. A testiség nem az én kunsztom volt, én csak kiélveztem azt, amit kiélvezhettem. Nem akartam többet vagy kevesebbet, nem voltam elégedetlen vagy mohó. Itt nem. Itt voltak szabályok, én pedig nem szerettem szabályok szerint játszani. Az unalmas.


bocsábocsánat,hogy rövid lett:C
Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Liv & Wade   
Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Wicked World :: Off topic :: Lezárt játékok-
^
ˇ