HomeHome    CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Be careful making wishes in the dark
● We will be history and you will remember us for centuries ●
Belépés
Chicagoba!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multikapcsoló
új arcokkal...





Szavak
tôled, tôlem.
Nem a neved számít,
csak az, hogy itt vagy...
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (34 fő) Szomb. Okt. 29, 2016 6:34 pm-kor volt itt.
Válaszd meg a nézôpontodat,
és megváltozik a valóság.
Fabletown
írta: Vendég
Hétf. Május 01, 2017 1:31 pm

Marvel-Universe Frpg
írta: Vendég
Szomb. Ápr. 15, 2017 12:16 pm

Superhero Academy
írta: Alice Murray
Pént. Ápr. 14, 2017 10:46 am

Partner kereső
írta: Ashleigh Murray
Csüt. Ápr. 13, 2017 8:52 pm

Avatar foglaló
írta: Ashleigh Murray
Csüt. Ápr. 13, 2017 4:43 pm

Ashleigh Murray
írta: Heather Keeser
Csüt. Ápr. 13, 2017 3:40 pm

Asgard
írta: Vendég
Hétf. Ápr. 03, 2017 11:12 am

Nightmares frpg
írta: Vendég
Hétf. Márc. 27, 2017 6:18 pm

Liam Sawyer
írta: Liam Sawyer
Vas. Márc. 26, 2017 6:46 pm

Mavis Riona Hazeldine
írta: Mavis R. Hazeldine
Pént. Márc. 24, 2017 8:09 pm

Connor;
írta: Shaw Fairley
Pént. Márc. 24, 2017 7:10 pm

Mrs. Wilder
írta: Mason Wilder
Pént. Márc. 24, 2017 6:59 pm

Mason.
írta: Jewel Marano
Pént. Márc. 24, 2017 6:44 pm

Szexi tanárbácsi
írta: Heather Keeser
Pént. Márc. 24, 2017 11:50 am

Tristan Thorne
írta: Tristan Thorne
Kedd Márc. 21, 2017 8:52 pm


Share | 
 

 Not like a Cinderella story

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Not like a Cinderella story   Szomb. Okt. 29, 2016 10:50 pm
Munka… Munka… Munka… és a szüntelen vágyakozás, felhőszerűen illanó álmokkal teli ábrándozás a rendőrségi íróasztal mögött.
Keserű funkcionálás a világban…
Üresnek és kopárnak érzem magam. A lelkemben kong a semmi. Kínzó fájdalom ez nekem. Mint az éhség, amit étellel nem lehet oltani. Véget kell vessek szenvedéseimnek.
Vad impulzusokra vágyom. Valami különlegeset keresek. És aki keres, az talál... Azt mondják. Igaz lehet… Ez vonzott ma ide.
Isten hozott a buja bacchanália otthonában, kislány! – mosolyodom el sötéten a tollakkal és csillogó gyöngyökkel díszített, fekete bársonymaszkom alatt.
Egy ideje kínzó érzés feszít. Ezt próbálom orvosolni. Ez a hely pedig a legtökéletesebb erre a célra. Titkos gyógymódot kínál.
Hagyom, hadd lepjen meg az éjszaka. Ha kell, az erotika oltárán áldozom ma este… Valóban. Micsoda áldozat…
Szét kell szaggatnom a magány hálóját; teljesen rám borul. Átlátok rajta, mégis szinte fojtogat, mint egy százcsápú tengeri szörny, ami lerántott a mélybe. A foglya vagyok.
Napok óta a szürke egyhangúság sötétségében kuporogtam, mire egy izgatott, lázas belső hang elvezetett ebbe a klubba. Csináltam már sok furcsaságot, de most vagyok itt először.
A testem mégsem egyszerűen orgazmust akar. Hanem valamit, valakit… olyasmit, amibe belekapaszkodhatok. Ha csak néhány lopott percre is… Megőrülök!
Felkacagok.
Teljesen beleveszek a klub légkörébe, a vörös színű termet betöltő zenébe. Mélyen beszívom a tüdőmbe a drága parfümök csábítóan kellemes elegyét.
A boszorkányos aromáktól és az elemi vágyak húrjain játszó zene lángoló hullámaitól ízig-vérig felbátorodom. Karjaim kecsesen kígyóznak a magasban, csípőm merészen ring, bűntudatlan szenvedéllyel ír le nyolcasokat.
Forró sóhajként olvadok a körülöttem táncoló ismeretlen alakok közé.
Újra és újra megpördülök. Fejemet félrevetem, mire szőke hajzuhatagom omolva követi a mozdulatot.
Arcomat a mennyezet felé fordítom, mire újabb kacaj szökik ki a torkomon.
A porcikáim szinte beisszák a zene szívdobbanásszerű lüktetését. Mint az élet, úgy áramlik át az ereimen. Az alkohollal együtt.
Telt ajkaimon kaján vigyor csillog miközben lehunyom a szemeimet, és átadom magam a sodrásnak…
Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Not like a Cinderella story   Vas. Okt. 30, 2016 3:40 pm
the Crazy and the God
Nyakkendőmet meglazítom, ahogy a hatalmas papírkötegre pillantok, ami előttem hever, és undorító módon a pofámba tolja, hogy még mindig enm intéztem el, csak figyelgettem napokig. Nem szeretem a papírmunkát, nem véletlen, hogy általában mindig átpasszolom, az én drága angyalkámnak, de ezt most nem lehet. Mindkettőnknek allá kell írni, és, ha ez még nem lenne elég fáradalom, el is kell olvasnom, mert nem volt hajlandó elmondani mi van benne, azért, hogy ne lustuljak el, és ne tudjam ráfogni, ha valami annyira mégsem tetszik, mint ahogy azt gondoltuk. Igaza van, tudom, de elrontja az estémet, hogy ezzel kell foglalkoznom, pedig kint már nagyban megy az élvezet kergetése, csak én szórakozom itt ilyenkor ezekkel a lapokkal. Igaz, hogy a nagy kupac felét már letudtam tegnap, de ez még mindig nem volt elég, Kim nem látta azt, hogy igazán dolgoztam volna, pedig isteni becsületszavamra mondom, hogy elolvastam azokat, még a kisbetűket is, és a kisbetű kicsillagozott kisbetűjét is, de ez neki nem számít. Vagy csak nem hiszi el nekem, mert túl sokszor vágtam át az ilyen dolgokba.
Az asztalra csapom tenyereimet, majd azzal a lendülettel, a széket is hátralököm, ahogy felállok, mert bizony ez az a pillanat, amikor megunom a papírokat, és a fekete selyem álarcomért nyúlok. Ma csak jól akarok szórakozni, mindent ki akarok verni a fejemből, nincs semmi olyan, amit ma nem tehetek meg, nincsenek erkölcsök, csak az álarc, és az ami odakint vár. Nem foglalkozom ma Kim-mel, vagy bárki mással, aki idebent lehet velem együtt, az álarc miatt úgysem olyan fontos. Arcomon megigazítom az álarcot, majd az irodámból kilépek, az ajtót bezárom, a kulcsot pedig a nyakamba akasztom, úgy indulok meg az emberek közé, kissé borzos hajjal, és ingben, de a nyakkendőm csak lazán lóg a gallérom alatt.
Bevetem magam az emberek közé, nem tudom merre megyek, de mindenki, aki közel kerül hozzám rövid táncban részesül, de valamiért egyik lányhoz sincs kezdvem, mindegyiktől elfordulok, és tovább haladok, senkinek sem sikerül megfogni, egészen addig, amíg egy egész más jellegű lányhoz érek. Nem csak a ruhája, a haja, vagy a stílusa tér el a többiekétől, van benne valami vibrálás, ami vonzz, ezért is állapodok meg nála, és minden szó nélkül becsatlakozom hozzá. Nem hiszem, hogy zavarná, hogy együtt kell táncolnia bárkivel is, hiszen nem véletlen jött ide, az pedig már más kérdés, hogy az én társaságom is jó neki. Csak én sosem voltam az a fajta, akit ez érdekelne, ha nem akarja, elmondja, tovább állok, de ha nem próbálom esélyem sincs arra, hogy jót hozzak ki belőle. Csípőm mozgását, a lány mozgásához igazítom, amikor ő mozdul, akkor mozdulok én is, nem szégyellem, még a kezem is lassú kalandozásba kezd, combjairól indulva, fel a dereka felé, hogy még több legyen a kontaktus, és kevesebb a távolság.

452 || pam || lesz ez jobb is, ígérem:o

Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Not like a Cinderella story   Vas. Okt. 30, 2016 7:12 pm
A hétköznapok szürkeségének monotonitásától teljesen odavannak az idegeim. Egész héten káposztafejű bűnözőket kellett firkálgatnom. Mintha a pokol bugyrában ücsörögtem volna, és ez lett volna az én személyre szabott büntetésem. ÁH! BORZADÁLY!!!
Most vagy a föntiek, vagy a lentiek, de valaki nagyon pikkel rám. Oké, oké, talán még okuk is van… Elvégre nem vagyok szent.  De még mennyire, hogy nem! Kénytelen voltam őrültté válni annak érdekében, hogy úgy mozgassam ezt a világot, ahogyan megérdemli. Én vagyok az alkotója a saját valóságomnak! Én vagyok saját magam szobrásza! És mivel machiavellista az én szívem, semmiféle eszköztől sem riadok vissza, hogy bevessem az ügy érdekében.
A környezetemben az emberek őrültnek titulálnak, s reménykednek, hogy őrültségem mindössze múló szeszély. Én pedig eljátszadozom velük, s őrültségemben józannak tettettem magam, hogy hamis hiedelmeikben megnyugodjanak. Nem is sejtik, hogy pont az én szabályaim szerint játszanak. A kis butusok…
Önfeledten táncolok, ringatózom a vendégek közt. Ahogy lágyan belém tér a dal, és végigrezeg bennem a ritmus, elmémből kavarogva takarodnak ki az iménti gondolatok, s testem porcikáiba álomszerű révület lebeg be. Elbűvölnek az árnyak és a fények, látványuk úgy hat rám mint valami mágikus varázsige. Nem csak a test képes szexuális örömöt átélni; ebben a pillanatban a bensőm van kiéhezve a lelki orgazmusra.
Küldök egy titokzatos, gonoszan elégedett mosolyt a mennyek felé. Reménykedem benne, hogy a küszöbön áll életem egy újabb felvonása. Vágyom a változásra, az események ismeretlenségére… Az izgalmakra.
Végre, mikor elnyelni készül a tánc puszta élvezete, és a lelkem a maga teljességében jelen van az itt és mostban, valaki ügybuzgón rámhangolódni igyekszik hátulról.
A testi kontaktus zökkent ki az édes kábulatból, s felnyitom a pilláimat. Nem töröm meg az összhangot - mégha bunkónak is neveltek –, a csípőm továbbra is ring, miközben azt latolgatom, hogy tűrjem-e a férfiúi kezek kalandozgatását a combomon.
Ecc-pecc kimehetsz, holnap után bejöhetsz… Jól van, ma van a szerencsenapod! Különben is, kellemes érzés. – egyezek meg magammal. Egyébiránt mit csodálkozok, ha rámrepül egy-két kéjenc, amikor koktélruhában billegetem a hátsóm? Főleg egy swingerklubban???
A fickó kap… kereken 10 másodpercnyi „welcome” privátriszát. Merő udvariasságból. De aztán gondolok egyet, és kipördülök a kezei közül, hogy elegáns, könnyed, macskaléptekkel megkerüljem. Közben sem nézek rá. Direkt.
Mögé kerülök, és hozzásimulok. Érezheti, ahogy a hátához dörgölöm a hátamat.
Kaján vigyor ül ki az arcomra, mire a következő pillanatban hirtelen kitolom a fenekemet, hogy meglökjem vele. A belefektetett lendület és erő nyilván nem akkora, hogy elszálljon tőle Denverig, de ahhoz épp elég, hogy kibillenjen a helyéről és tennie kelljen egy lépést előre.
Így jár az, aki kéretlenül…. hümmm… „zaklat”.
Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Not like a Cinderella story   Hétf. Okt. 31, 2016 9:50 pm
the Crazy and the God
Szerintem Kim utál engem, sőt, ezer százalékig biztos vagyok abban, hogy utál engem, és azért halmozza fel így a papírokat, hogy egyszerre kelljen az összessel foglalkoznom, és nem kisebb csoportokban hozza, akkor amikor kellene. Ennél nagyobb kínzást nem igazán tudok elképzelni, sőt, nincs is ennél nagyobb kínzás én azt hiszem, de szerintem ő megtalálná. Mondjuk fehérneműs, vagy épp meztelen lányokat táncoltatna előttem, és nem lenne szabad semmihez sem hozzáérnem, még magamhoz sem. Na az még rohadt nagy kínzás lenne, így úgy hiszem. Csak egy baj van, szerintem nem ő kínoz engem, nem miatta gyűlik fel a sok hülye papír, hanem amiatt, hogy én enm avgyok hajlandó ezekkel foglalkozni, egészen addig, amíg nem az utolsó utáni alkalom van. Most komolyan, nem azért van ez a klub, hogy a papírokkal foglalkozzak, azért alkottuk meg, hogy szórakozni lehessen, a szórakozásba meg nem tartozik ez bele, én szerintem legalábbis. Bár igaz ami igaz, Kim-nek nem ugyanazt jelenti a szórakozás, amit nekem, hiszen a fene se tudja, hány gyerekem született már, míg neki tudtommal egy sem, így gondolom neki nem öröm bárkivel összefeküdni. Nekem is van egy kritériumom, de sok nő esik bele abba csoportba, nem mondom azt, hogy férfi nem eshet ebbe bele, mert szép lenne, ha pont én válogatnék, amikor a mámor az ami fontos a számomra. Vajon a gyermekeim is örökölték ezt tőlem, és ugyanolyan seggfejek, mint én? Mondjuk biztos kedvelném őket, a seggfejek, általában szeretik egymást.
Kint nem gondolkozom, eszembe sem jut másfele menni, azonnal a táncolókhoz megyek, az a hely, ahol nem vagy senki sem, csak egy férfi, aki az élvezetet úgy hajkurássza, mint más, aki nem isten, csak egy ember, akinek az a fontos, hogy kiélvezze amit az élet ad neki. Nem vagyok a bor és a mámor Istene, sőt még halhatatlannak sem érzem magam, csak egy férfinak, akinek minden vágya abban testesül meg, hogy itt valakivel, szinte mindegy, hogy kivel. Az a szinte, azon azt jelenti, hogy a lányok, nők, és más neműeket otthagyom, nem azért mert baj van velük, egyszerűen csak nem érzem azt a kis szikrát, aminek ki kellene alakulnia köztünk. Egyiknél sem egy ideig, de valami kilobban, én meg pofátlan vagyok, pont úgy, ahogy szoktam, az lenne meglepő, ha egyszer nem lennék az, de most nem ez a helyzet. Nem utasítja el közeledésemet, amit jó jelnek veszek, ezért sem hagyom olyan könnyen elengedni az egészet, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy a gyors fordulat, és a mögém kerülés nem lep meg engem. Nem hátrálok ki a helyzetből, érzem, amint háta az enyémhez simul, majd meglök fenekével, ami szintúgy meglepetésként ér, így az egyensúlyomból kimozdít, és kicsit előrelépek, és be is dőlök, hogy véletlenül se vigyen el a lendület. Vigyorral az arcomon fordulok meg a tengelyem körül, pont úgy, hogy a lány felé legyek arccal.
- Ügyes... Esetleg csatlakozna hozzám egy italra? - hiába is mondja Kim, hogy itt nem lehet inni, a tudatmódosító szerek nm megengedettek, de na. Kivel is áll szemben? A BOR és mámor Istenével, így nem tilthatja meg, hogy igyunk. Persze, tudom hol vannak a határok, és figyelünk arra, hogy ne ihassák le magukat az emberek annyira, hogy aztán haza se tudjnak menni, mert ha azt látjuk, hogy eleget ivott, taxit hívünk neki és jazafuvaroztatjuk.

533 || pam || lesz ez jobb is, ígérem:o

Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Not like a Cinderella story   
Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Wicked World :: Off topic :: Lezárt játékok-
^
ˇ